A kollekció egy része egészen szerethető, talán még arra is érdemes, hogy az ember betérjen a Zara valamelyik üzletébe.
Másik része azonban kicsit elgondolkodtató, hogy vajon tényleg van-e potenciális felvevő piaca egy kígyómintás maxiruhának, a túlságosan is lazára, szellősre szabott, virágos, kimonószerű izének, különösen bő szárú nadrággal kombinálva, netán egy pirosas-narancsos lepedőből kivágott lepelnek? Hmmm...